Hogyan (ne) fotózzunk leánykökörcsint

Kedves Fotóstársak!

Itt a tavasz, az első vadvirágok már javában nyílnak és a leánykökörcsin is hamarosan belép a sorba.

A digitális fotózás óriási szabadsága ma már egyre több kiránduló figyelmét irányítja rá, különösen tavasz táján, a természetfotózására. Szinte „fillérekért” kaphatóak olyan digitális kompakt fényképezőgépek, melyek házi használatra jó minőségű képeket állítanak elő.

Fotózással is foglalkozó, ugyanakkor a természeti értékeket féltő szakemberként, természetjáróként mi is nem egyszer tapasztaltuk, hogy egyes fotós társaink bizony – ne szépítsük – szinte a vaddisznó túrásához hasonló körülményeket hagynak maguk után egy-egy jól sikerült (legalábbis szerintük) „természetfotó” elkészítése okán.

A leánykökörcsin fotózása sajnos éppen az egyik példa lehet arra, hogyan nem szabad a természetben fotózni, milyen viselkedés nem megengedhető. Az átrendezett, „kigyomlált”, mohapárnákkal körbe rakott, meghamisított környezetű fotó (láthatunk ilyet), ahol a közvetlen közelben lévő szintén védett, de nem annyira„fotogén” másik hajtás vagy másféle vadvirág a lábunk, térdünk alatt morzsolódik szét, nem hogy nem lehet cél, de jogszabályba is ütköző.

Természetesen túlzás, hogy a természetben úgy kell mozogni, mint a „porcelánboltban”, de egy természetfotóstól, pontosabban természetben fotózótól igenis elvárható hogy körültekintően, és kellő tisztelettel közelítsen a – nem egyszer védett – témájához!

Kérünk tehát minden természetjárót, fotóst és nem fotóst egyaránt, hogy természeti kincseink megóvását tekintse irányadónak és jó példával járjon elől!

dr. Kalotás Zsolt sk.
Farkas Sándor sk.
Kármán Balázs sk.
dr. Molnár V. Attila sk.