Medvehagyma (Allium ursinum)

Közelről (Farkas Sándor)

 

De miért medve?   E nagy tömegben előforduló növény tavasszal fokhagymaszaggal tölti meg az erdőket.  Ekkor állítólag a medve is szívesen fogyasztja, így a medvehagyma név eredete kézenfekvő. Olyannyira, hogy az ógörög eredetű Arctoscordon elnevezése is medvehagymát jelent (Arctos=medve, scorodon=fokhagyma) és szinte minden nyelven ennek megfelelően nevezik a növényt, így németül Bärlauch vagy Bärknoblauch (medvehagyma, illetve medvefokhagyma), lengyelül cybulka medveza, csehül česnek medvědí, románul creapa ursului. Legelterjedtebb angol elnevezése a ramsons, melyből a Ramsdale helynév és vezetéknév is származik, de illetik wild garlic (=vad fokhagyma), broad-leaved garlic (=széleslevelű fokhagyma), wood garlic (=erdei fokhagyma) és bear's garlic (medvefokhagyma) névvel is.

 

Medvehagyma és gyöngyvirág (Barina Zoltán)

Felismerése  Virágos állapotban, szinte semmivel össze nem téveszthető növény. A hagymák többségének levele nem lapos, tojásdad, hanem vékony, szálas-fonalas; hazánkban egyedül a győzedelmes hagyma (Allium victorialis) téveszthető össze vele, melynek azonban virágai zöldesfehérek (nem hófehérek), virágzata gömbös (nem ernyős, félgömbös), levelei alig nyelesek (nem hosszú nyelűek) és hazánkban igen ritka (és védett), csak a bakonyi Burok-völgyben és Esztergáli-völgyben és a bükki Ablakoskő-völgyben fordul elő. Gyakoribb, és veszélyesebb a medvehagyma összetévesztése a közismert és elterjedt gyöngyvirággal (Convallaria majalis). A gyöngyvirág azonban mérgező növény, szívglikozidokat és szaponinokat tartalmaz, lassú szívverést, hasi fájdalmat és hasmenést, sőt halált okoz.
A medvehagyma levelének színe (felső része) fényes, élénk sötétzöld, míg fonáka (alsó fele) matt, hamvaszöld színű. Ezzel szemben a gyöngyvirág levelének színe és fonáka egyaránt matt, világoszöld. A gyöngyvirág levelei kihajtáskor hengeresen összetekerve láthatók, míg a medvehagyma levelei fiatalon is laposak. A megkülönböztetésben segítséget nyújt a megjelenő virágzat, illetve bimbó: a medvehagyma virágzata kissé húsos kocsányon fellevelekkel körülzártan jelenik meg a szár tövénél (1-2 centis hegyes, tojásdad bimbóban), a gyöngyvirág virágzata már bimbósan is megnyúlt, rajta az egyes virágok jól látszanak külön-külön. Természetesen a medvehagyma fokhagymaíze is biztos megkülönböztető bélyeg, és levelei megdörzsölve is hagymaszagúak, és a gyöngyvirágnak nincs hagymája.. A gyöngyvirág általában szárazabb tölgyesekben jellemző és később, május elejétől virágzik, így a fentieket követve a két növény biztonságosan elkülöníthető egymástól, de aki nem biztos magában, inkább kerülje a gyűjtést.

Élőhelyei Elsősorban bükkösökben, de közel sem minden bükkösünkben, emellett gyertyános-tölgyesekben és sziklaerdőkben is. Az Alföldön, miként maguk a bükkösök és gyertyános-tölgyesek is, meglehetősen ritka; a Szigetközben, a Nyírség környékén, és itt-ott a Mezőföldön ismert. A Dunántúl nyugati és déli részén elszórtan található meg. Hegységeink közül nagyobb állományai találhatók a Gerecsében, a Vértesben, a Bakonyban és a Mecsekben is. Legismertebbek talán a mecseki, Tatabánya környéki és a Gerecse központjában, Pusztamarót környékén található állományai. Ezeken a helyeken sokfelé több négyzetkilométeres összefüggő állományai is megtalálhatók.

Fiatal levelek (Barina Zoltán)

Szezon  medvehagymának fiatal levelei fogyaszthatóak, elsősorban frissen, de egyre több receptben főzik, sütik és párolják az ízletes leveleket. Fő szezonja (vadon) április első felében van, amikor a levelei már előbújtak, kifejlett méretűek, de a növény még nem virágzik. Virágzás után levelei kevésbé ízletesek és egészségesek, majd hamarosan a levelei sárgulni, bomlani kezdenek.Kedveltségének köszönhetően zöldségeseknél, bevásárlóközpontokban már egy bő hónappal előbb (március elejétől) kaphatók a medvehagyma levélcsokrai, melyek termesztésből származnak. Újabban cserepesen is megvásárolható, virágzó példányai már március elejétől láthatók boltokban. 

Hogyan vált híressé?  Zöld lombjának és fehér virágainak köszönhetően dísznövény is, az utóbbi években azonban más téren futott be hihetetlen karriert hazánkban. Ehető tulajdonsága régóta ismert volt, a hazai gasztronómia azonban az utóbbi években fedezte fel újra és tette széles körben népszerűvé. Sorra kerültek elő a medvehagyma „jobbnál jobb” tulajdonságai, így a kellemes fokhagymaíze, mely mégsem okoz napokig tartó fokhagymás leheletet, nagyméretű, könnyen szedhető levelei, tömeges előfordulása, könnyű termeszthetősége. További értéke korai kihajtása, melynek köszönhetően a téli időszak után az egyik első zöld, amit fogyaszthatunk, mindezt magunk szedve, akár kellemes hétvégi kirándulással egybekötve. Egy évtized alatt befutott karrierjéről az MTM Blog  is beszámolt már. Mára áprilisban az ország több pontján vannak medvehagyma-fesztiválok, több száz medvehagymás recept forog közkézen és nehéz elhinni, hogy akad, aki még ne hallott volna a medvehagymáról.

 

Gyűjtők a gerecsében
Tábla Letépett levelek 
A gyűjtők száma egyre nő....
Barina Zoltán felvételei

A hírnév átka  A medvehagymás erdőkben 10–15 éve még csak a máshol is megforduló, tavaszi felfrissülést kereső kirándulókkal találkozhattunk. A hagyma népszerűvé válásával a könnyen megközelíthető lelőhelyek gyűjtők zarándokhelyévé váltak.

A medvehagyma szedése nem mindenhol történhet korlátozások nélkül. Erdőterületeinken, mint minden virág, gyógynövény és vadgyümölcs, csak „egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiségben” szedhető, védett területeken pedig csak engedéllyel gyűjthető, ahogy minden más növényünk is. A medvehagymát gyűjtők és ismerők között idén tavasszal kitöltött kérdőíveink eredménye alapján a többség, látva a medvehagyma lelőhelyeire irányuló nagy érdeklődést, félti a növényt, melyet nem csak a szedés, hanem az emberáradattal járó taposás is tizedel.

Miért baj ez?   A medvehagyma hazánkban nem általánosan elterjedt, jelentősebb előfordulásai csak a Nyugat-Dunántúlon és néhány hegységünkben (a Mecsekben, a Bakonyban és a Gerecsében) vannak. A medvehagymás erdők jelentős része védett területre esik, melyről azonban a gyűjtők nem mindig tudnak és akaratlanul is tilosba tévednek. A védett területeken számos más ritka és kímélendő állat és növényfaj fordul elő, melyek fészkelését, szaporodását zavarja a tömeges látogatás, a taposás.

Fő gondot nem a hétvégi salátához, pesto-szószhoz, fűszernek való alkalmankénti gyűjtés, hanem a törvényellenesen kereskedelmi forgalomba kerülő mennyiség okozza, melynek eredményeként egész erdőrészeket láthatunk szó szerint lekaszálva.

A medvehagyma-gyűjtési kedv terjedésével komoly problémát jelent az is, hogy olykor kisebb tapasztalattal és nem kellő odafigyeléssel is belevágnak, ezért különösen a szezon vége felé, amikor a súlyosan mérgező és a medvehagymáéhoz némiképp hasonlító gyöngyvirág levelei is előbújnak, előfordul a két növény leveleinek összetévesztése, sajnálatos haláleseteket okozva.

 

Megoldások...  A medvehagyma magról jól szaporodik és könnyen szaporítható. Ideális körülmények között kertekben néhány év alatt összefüggő és egyre terjedő szőnyeget tud képezni. Az egyre növekvő igényt termesztésből ki lehet szolgálni, így óvhatjuk a sérülékeny vad állományokat.

A medvehagyma az utóbbi évek olyan slágernövénye, aminek sikerült kicsalogatnia az embereket a természetbe és egyben sokrétű gasztronómiai élményt is biztosít. Mint a turizmus minden formája, így a medvehagyma ismertsége és felkapottsága is pont azt veszélyezteti leginkább, aminek megismerésére és megismertetésére irányul: a medvehagymát. Kis odafigyeléssel azonban elérhető, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon.