Hóvirág a fagyban

Javában benne vagyunk a télben, az ország nagy részét kisebb-nagyobb hótakaró vagy jég borítja és hajnalonként -10 – -20 °C -ig is süllyedhet a hőmérséklet. Vajon jelzi-e már a tavaszt a hóvirág? Mit csinál a Hóvirágfigyelő?

 

A hóvirág (Galanthus nivalis) latin fajneve, a „nivalis” is a hóra utal, ami vonatkozhat virágának színére és egyben korai virágzására is. Tudjuk, hogy hazánkban az (egyik) első tavaszi növény, de mi történik vele télen, hogy vészeli át a nagy hidegeket?

Természetes elterjedési területén Európa kontinentálisabb és hegyvidéki részein nem ritkák a kemény téli fagyok és a vastag hótakaró sem. A hóvirág fagytűréséről egészen pontos adatok is rendelkezésre állnak. Hagymái nyugalmi állapotban -9 °C -ig sértetlenek maradnak, míg a rokon pompás hóvirágra (Galanthus elwesii) -8 °C -os érték adódott. Ennél talán többre számítottunk, de gondoljunk arra, hogy a földbe visszahúzódva és hótakarótól védve ez valószínűleg épp elég neki.

A hóvirág fagytűrése időben is változik: egyes vizsgálatok szerint levelei március közepén -12 °C -ot is elviselnek, április végére azonban -8 – -9 °C alatt már károsodnak.

Határozókönyveink szerint a hóvirág februártól áprilisig virágzik. A kevésbé kemény telű Brit szigeteken sokéves adatsor alapján a virágzás megindulásának átlagos időpontja január 25-re esik. Több vizsgálat is kimutatta a – nem meglepő – összefüggést a virágzás kezdete és az adott időszak középhőmérséklete között: melegebb tavaszon a virágzás is korábbra esik és akár egy hónapos eltérések is előfordulhatnak.

Az eddigiek alapján joggal hihetnénk, hogy akkor ráérünk még hóvirágra vadászni, de ez mégsincs teljesen így. Hóvirágaink javában készülnek a tavaszra, leveleik már megjelentek és közöttük jól láthatóan ott vannak tőkocsányai a fejlődő bimbókkal.

A képek Budapesten, a Tisztviselőtelepen készültek január 24-én, de máshol is látszik már a tavasz a hóban.

Elég lesz néhány melegebb nap, hogy a teljes virágok megjelenjenek, hogy aztán 10 °C fölötti hőmérsékleten pártalevelei széthajoljanak és megnyissák az utat a beporzó rovarok számára. Hűvösebb időben nem volna értelme, hisz akkor még a megporzó rovarok sem repülnek, de amint a rovarok útnak indulnak, ki kell használni a napi néhány órás melegebb időszakot is az odacsalogatásukra. Az erősebb hajnali fagyok sem jelentenek problémát: még a megtermékenyítés folyamata is végbemehet -2 °C-on és mint láttuk, levelei is jól bírják a fagyokat.

Ha valaki hóvirágot lát, ne felejtse el lefotózni és beküldeni a Hóvirágfigyelőbe, hogy részt vehessen és nyerhessen a Magyar Természettudományi Múzeum tavaszi játékán!

A Hóvirágfigyelő program véget ért!  A játék eredménye itt olvasható, a legjobb beküldött képek itt láthatók!